2014. szept. 18.

Mi a művészet?


Nos, véleményem szerint ez egy igen bonyolult és komplikált kérdés. Több nézőpont felől meg lehet közelíteni, azonban azt fogjuk látni, hogy nem létezik egységes, általános definíció. Ennek részben történeti, részben fogalmi okai vannak. Hisz a művészet egy igen tág és elvont fogalom; minden korban másképp vélekedtek róla.
A mai művészetfogalmunk a XVIII. században jött létre Charles Battaux nyomán. Természetesen előtte is foglalkoztak a művészetek kérdésével, azonban a XVIII. század előtt nem jutott senkinek eszébe, hogy a különböző művészeti ágak között kapcsolat áll fent.
Az ókorban a művészetek mesterségbeli tudást jelentettek, amelyek szabályokon alapultak, és tanulhatóak voltak. De például az építészet, költészet, festészet nem számított akkoriban művészetnek, mivel ezen tevékenységek folytatásához nem kell szigorúan vett szabályokat követni, hanem inkább tehetségen múlnak. Ugyanakkor sok olyan tevékenység számított „arsnak”, ami ma már nem művészet. Ezeket csoportosították; elkülöníthetünk élethez szükséges arsokat – ilyen például az építészet; szórakoztató arsok: festészet; illetve a tökéletesség kedvéért művelt művészetek: matematika, csillagászat. A legbevettebb csoportosítás is az ókorban alakult ki, és a középkorban még elfogadott volt: a mechanikus művészetek és a szabad művészetek. A szabad művészetek nem igényeltek semmiféle fizikai erőfeszítést, ahogy a mechanikus arsok szellemit. A szabadművészeteket felsőbb rangúnak tartották a mechanikusnál, és egy idő után ez is vált uralkodóvá.
A középkorban hét szabad művészet jött létre, és ez történeti változást is hozott magával: a kézműves tevékenységek kikerültek a művészet fogalomköréből, de a tudományt és költészetet beemelték. A reneszánsz idején viszont a kézművesség kikerült, mivel a kézművesek magasabb pozícióba akartak kerülni alkotásaik révén. A költészet ellenben bekerült, amelynek oka abban keresendő, hogy újra elővették Arisztotelész műveit. A reneszánsz kori emberek elkezdtek úgy gondolkodni, hogy az építészet, szobrászat, festészet szorosabban összetartozik. A zene és színház is bekerült még a művészetek fogalomkörébe, utóbbi a költészethez kapcsolódva. A tudományok a XVII. században kerültek ki, mivel rájöttek, hogy teljesen más a logikája, mint a többi művészetnek.
Ekkor, a XVI-XVII. században kezdtek el a művészet fogalmán gondolkodni, hogy mi köti össze ezeket a tevékenységeket, illetve összefoglaló nevet is akartak nekik találni. Ez egy hosszú folyamat volt, és rengetegen kísérelték megválaszolni ezeket a kérdéseket. Felsorolok pár példát, amelyeket nyomban el is vetettek. „Elmés” művészetek: ezt azért vetették el, mert ez a név a tudományokra is illik. Nemes művészetek: lealacsonyítja a többi, nem művészi tevékenységet.
Közös megegyezés a 18. században született, a bevezetőben említett Charles Battaux filozófus nyomán Franciaországban. Azonban a mai művészetfogalmunk nem csak neki köszönhető, mivel sokan részt vettek a fogalom a megalkotásában – főképp teokratikusok, illetve a párizsi műveltség.  Azonban Battaux fogalmazta meg 1746-ban írt, „Az egyetlen elvre visszavezetett szépművészetek” című művében. Ez is lett a művészetek közös elnevezése: szépművészetek. A zenét, költészetet, szobrászatot, és táncot sorolja ide.  Az építészetet és retorikát nem, ezeket rokonterületnek tartják. A XVIII. század előtt a művészetekről nem úgy gondolkodtak, mint egységes rendszerről, sőt, számtalan olyan mű létezik, amelyeket nem tartottak alkotásnak annak idején, manapság viszont igen.
Azért kapta ezt az elnevezést – „szépművészetek” – mivel a szép természetet utánozzák ezek a tevékenységek.
Manapság viszont jóval tágabb a művészetértelmezés, mivel sok új művészeti ág jelent meg (pl. film, fotó, street art…), illetve sok olyan alkotás van, ami nem szép. Azonban, ha a szépet elhagyja a művészet, akkor mi marad…?
Konklúzió: új elméletet kell keresni, ahelyett, hogy eldobnánk az eddigi műveket.
De mitől lesz egy műalkotás műalkotás, illetve hogyan tudjuk megkülönböztetni más tevékenységektől? Formalista elméletek szerint művészet az, ahogyan az adott műalkotás meg van csinálva. Ezzel viszont vitatkoznék, mivel szerintem nem csak ez a lényeg, egy műalkotás létrehozásához számtalan összetevő szükségeltetik.
A művészet általános meghatározásához tudni kell, mi a közös pont, mi a lényege ezen tevékenységeknek. Számtalan részmagyarázat létezik, de ha egymás mellé tennénk őket, az sem adná ki a teljes képet. A művészet megfoghatatlan, nem lehet körülírni pár mondatban, de véleményem szerint talán nem is kell. Ha személy szerint nekem kéne meghatározást kitalálni, én nem a közös pontokat igyekezném összeszedni, hanem próbálnám azt megfogni, hogy miért nem tudjuk definiálni. Ennek főként történeti okai vannak, amiket fentebb vázoltam. Mindazonáltal szerintem nem biztos, hogy szükséges lenne definiálni a művészeteket, mivel ezáltal keretek közé szorítjuk. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy nem kell semmiféle rendszer. De ahány ember, annyiféle felfogás létezik. A művészet szerintem szubjektív, ahogyan a szépség és rútság fogalma is. Nem lesz két ember, aki ugyanúgy vélekedik ezekről a kérdésekről. Szép az, amit annak látunk, és a művészetek számomra a szépséget jelentik. Számtalan olyan műalkotás van, amelyeket ugyan műalkotásnak tartok, mégsem találok bennük semmi megkapót. És olyanok is, amiket ugyan „alkotásnak” titulálnak, de én nem tartok sokra. Marcel Duchamp 1917-ben egy piszoárt nyújtott be egy nyílt pályázatra, amely azt hirdette, hogy teljesen nyitottak. A művészet definíciójára hivatkozva azonban visszautasították, de később sokszor előkerült a piszoár, mint művészeti alkotás. Egyetlen dolog teszi a közönséges, használati tárgyakat „alkotássá”, és különbözteti meg tőlük: maga az intézmény. Hogy ez a tárgy, lett légyen akár szó vécéülőkéről, akár felmosórongyról, hol van elhelyezve. Ha egy galériában van kiállítva, és szignózva van, akkor már „alkotás.” Nálam viszont ezek az „alkotások” nem férnek bele a művészetfogalmamba, és nem is tartom annak őket; ezért is írtam, hogy maga a fogalom is teljesen szubjektív.
Kinek mit jelent személyesen a művészet, és mi fér bele, illetve mi nem fér bele ebbe a fogalomba?

(A cikk megíráshoz az órai jegyzeteimet és a saját gondolataimat használtam fel.)